Naldo: „A Werdernek meg kell nyernie a bajnokságot”
A brazil védő első német bajnoki címét ünnepelné a szezon végén
- Mikor jön el az a pillanat az életedben, amikor magasba emelheted a salátástálat?
- Nagyon remélem, hogy már 2011-ben. A Werder már 2004 óta vár erre a pillanatra, ezért mindenképpen teljesítenünk kell ezt a célt a most induló szezonban. A bajnoki cím megszerzése mellett természetesen az eredményes Bajnokok Ligája-szereplés is fontos, nem csak a Bundesligában szeretnénk sikeresen teljesíteni.
- Ez mit jelent kicsit konkrétabban?
- A BL-főtáblán kell szerepelnünk, persze ehhez előbb tovább kell jutnunk a selejtezőből. A BL-ben pedig a minimális célkitűzésünk a nyolcaddöntő.
- Elég erős a Werder ahhoz, hogy ezt a célt elérhesse?
- Meg vagyok róla győződve, hogy igen. Mertesacker, Marin és Wiese személyében három olyan meghatározó játékosunk van, akik ott voltak a dél-afrikai világbajnokságon, a német sikercsapat tagjai voltak és fontos tapasztalatokat is gyűjtöttek. Szerintem magabiztosabbakká is váltak, ebből csapatunk profitálni fog. Emellett Marko Arnautovic személyében még egy jó csatár is érkezett hozzánk. És persze továbbra is itt van velünk remek edzőnk, Thomas Schaaf…
- …aki már 1999 májusa óta a Werder edzője. Nem fásult még bele a munkába?
- Ő egy olyan edző, akinek mind a klubvezetés, mind a játékosok szemében tekintélye van és mindenki bízik benne. Ő is bízik bennünk, és ezt a bizalmat érezzük is mi, játékosok. Fontos, hogy mindig csúcsteljesítményre ösztönöz minket.
- Melyik csapat lesz a legnagyobb rivális a bajnoki címért vívott harcban?
- Szerintem a Bayern München, biztos vagyok benne, hogy ismét dominálni fognak a bajnokságban, bár a VB-résztvevők, mint például Robben, Schweinsteiger, vagy Lahm a szezon elején vélhetően még nem lesznek csúcsformában. Összességében úgy gondolom, hogy a Werder, Bayern München, Schalke, Leverkusen négyes fog végezni a bajnokság első négy helyén.
- Miért várod a Leverkusent az első négy közé? Az elmúlt időszakokban nem szerepeltek valami fényesen…
- A Leverkusen csapata már évek óta jó focit játszik, csak hiányzik náluk a tapasztalat és ez a bajnokság bizonyos szakaszaiban meg is látszott. Michael Ballack érkezésével ezen a téren javulni fognak. Ballack jelenléte szerintem az egész Bundesligára hatással lesz, hiszen a világ legerősebb bajnokságából, az angol bajnokságból tér vissza a Bundesligába.
- A Schalke kapusa, Manuel Neuer mögött csak másodszerep jutott a világbajnokságon a Werder hálóőrének, Tim Wiesének. Mi a véleményed erről? Neuer jobb kapus, mint Wiese?
- Attól függetlenül, hogy Neuer jól teljesített a világbajnokságon, nálam továbbra is Wiese a legjobb kapus. Tulajdonképpen a tavalyi volt a legjobb szezonja, legalábbis mióta egy csapatban játszom vele. Folyamatosan nagyon magas színvonalon teljesített, mind a bajnokságban, mind pedig a nemzetközi színtéren. Ez mindent elmond Wieséről. Nagyon bízom benne, hogy fog még fontos szerepet kapni a német válogatottban is.
Névjegy
Név: Ronaldo Aparecido Rodrigues “Naldo”
Poszt: védő
Súly: 89 kg
Magasság: 198 cm
Nemzetiség: brazil
Születési idő: 1982.09.10.
Bundesliga-mérkőzések száma: 155
Bundesliga-gólok száma: 19
Válogatottság száma: 4
Eddigi profi csapatai: Werder Bremen (2005-), Juventude (2004-2005), Alvorada (2001-2004)
A Bayern az új szezonban is a csúcsra érhet
Huszonkettedik bajnoki címére készül a címvédő
Ma este a Bayern München-Wolfsburg rangadóval megkezdődik a Bundesliga 2010-2011-es idénye. A 48. Bundesliga-szezon valószínűleg sok meglepetést és jó mérkőzéseket tartogat majd a futballbarátok számára, azonban az is bizonyos, hogy szinte minden szakértő a tavalyi bajnok és Bajnokok Ligája-döntős Bayern München tartja a küzdelemsorozat legnagyobb esélyesének. Ebben a kis összeállításban egy rövid áttekintést tennék a csapatok háza táján, valamint az esélyekről is írnék pár sort, persze abból a meglátásból, ahogy én tippelem a várható végeredményt.
1.Bayern München
Egyértelműen a bajor csapat a bajnokság legfőbb esélyese az én meglátásom szerint is. Ha nem jönnek közbe sérülések a münchenieknél, valószínűleg az alapesetben a Van Bommel, Schweinsteiger, Robben, Ribéry, Müller, Klose alkotta középpályás és támadósorral felálló bajorok megállíthatatlanok lesznek az új szezonban. Az Allianz-Arena közönsége el is várja a jó teljesítményt a csapattól, hazai pályán csakis a győzelem lehet a célja Louis Van Gaal együttesének. Az első fordulóban a Wolfsburgnak meg kell izzadnia a jó eredmény eléréséért a müncheni stadionban.
2. Werder Bremen
A Werder éppen a napokban veszítette el egyik meghatározó játékosát, Özilt, ennek ellenére a második helyre várom a brémai csapatot. A hétközi BL-selejtező első mérkőzését megnyerő északi gárda eséllyel pályázhat a dobogó második fokára. Bár a Werdernél a bajnoki cím a cél idén, annyira nem érzem őket erősnek, hogy megelőzhetnék a Bayernt. Egy biztos: a Weserstadionban nem lesz könnyű dolga az ellenfeleknek. A Werder idegenben, Hoffenheimben kezdi a bajnokságot, mégpedig győzelmi esélyekkel.
3. Bayer Leverkusen
Lehet, hogy kissé meglepő, de én a dobogóra várom az elmúlt idényben többször is hullámvölgybe kerülő leverkuseni gárdát. Michael Ballack érkezésével egyértelműen erősödött a csapat, ha folyamatosan jó teljesítményre lesznek képesek a gyógyszergyáriak, odaérhetnek a dobogó legalsó fokára. A kezdet mindenesetre nem lesz könnyű Ballackék számára, hiszen a hétközben az Euroliga-selejtezőn edződő Leverkusen a szintén Euroliga-selejtezőt vívó Dortmund vendégeként lép pályára a félelmetes hangulatú dortmundi Signal Iduna Parkban.
4. Schalke
Nem lesz rossz csapat idén sem a Schalke, mégis én úgy gondolom, hogy a 2010-2011-es bajnokságban nem fognak odaérni a dobogóra. Felix Magath csapata minden bizonnyal meghatározó szerepet fog betölteni a bajnokságban, de Kevin Kuranyi elvesztése nagy érvágás a gárda számára. Kuranyi pótlására a szlovák Jendrisek érkezett a csatársorba, Rakiticcel és Eduval erős támadóalakzatot alkothatnak. Az, hogy ez a támadóalakzat hogyan működik, élesben a Hamburg elleni derbin derül ki a bajnokság első fordulójában.
5. Borussia Dortmund
2002-ben nyert legutóbb bajnokságot a Borussia, ezt követően szerényebben teljesített a dortmundi gárda. Az elmúlt bajnokságban már jobb volt a csapat, egyre jobban összeáll a társaság és a hétközi 4-0-ás sikerrel megvívott Európa Liga-selejtező mérkőzést követően szinte biztosan kijelenthető, hogy az Európa Liga csoportkörében is ott lesznek a Hajnal Tamás személyében magyar játékost is foglalkoztató dortmundiak. Szerintem erős lesz az idei Borussia, egy hazai győzelem az első fordulóban a Leverkusen ellen nagy lendületet adhat a csapatnak
6. Hamburg
A másik északi gárdát, a Hamburgot várom a bajnokság hatodik helyére. Erős játékoskerettel rendelkezik a Hamburg, a védelemben azonban változások történtek. Westermann és Diekmeier is kezdőként juthat szóhoz az új Hamburgban, és bizony az új játékosoknak még össze kell szokniuk a régiekkel, valamint a hálóőrrel. Az első fordulóban talán jobb lett volna hamburgi szempontból, ha könnyebb ellenfelet kapnak, de így legalább a Schalke ellen kiderül, hogy mire lehetnek képesek a későbbiekben.
7. VfB Stuttgart
A Stuttgart is odaérhet az élmezőnybe, bár őket nem tartom annyira erős csapatnak, mint például a Bayern, Werder, Leverkusen, Schalke négyest. A stuttgartiak is Európa Liga selejtezőt vívtak a héten, és csak nagy nehézségek árán tudták legyűrni az első mérkőzésen Pozsonyban a Slovan Bratislavát. Tudnak nagyon jól is játszani, és nagyon rosszul is. Mostanában szeretik az izgalmas meccseket, amelyek általában az utolsó pillanatokban dőlnek el, szerencséjükre többnyire javukra. Ez így, hosszabb távon lehet, hogy kockázatos lesz. Erős csatársora van a Stuttgartnak, a Pogrebnjak-Cacau kettős az első fordulóban Mainzban máris bizonyíthat.
8. Wolfsburg
A Twente csapatától ékezett Wolfsburgba az új edző, Steve McClaren, akinek nem lesz könnyű dolga ebben a szezonban. Átalakult a játékoskeret is, távozott többek között Gentner, Martins, Santana és Simunek is. Az érkező között találhatjuk Adlungot, Cicerot, Mandzukicot, Munteanut, de a legnagyobb erősítés egyértelműen Arne Fridrich, valamint a Palermotól szerződtetett Simon Kjaer. Ennek a gárdának még össze kell szoknia, és ehhez bizony idő kell, tehát csak a nyolcadik helyre vagy annak környékére várom őket. Az első fordulóban valószínűleg el tudtak volna képzelni kellemesebb kirándulást is, mint a müncheni…
9. Eintracht Frankfurt
Ha lehet ilyet mondani, a „kisebb” csapatok közül a Frankfurtot várom a legelőkelőbb helyre a 2010-2011-es szezonban. Amanatidis és Gekas személyében görög csatárduó támadhatja az ellenfelek kapuját, de Altintop neve is garancia lehet a jó szereplésre. Az együttes talán legnagyobb erőssége maga az edző, Michael Skibbe, aki többek között már a válogatottnál is dolgozott. A fiatal tréner minden bizonnyal ki fogja hozni a maximumot a Frankfurtból. Hannoverben az első fordulóban máris rangadót vív az Eintracht és fontos lenne begyűjteniük a három pontot az egyik rivális otthonában.
10. Borussia Mönchengladbach
Javulásra számítok a Mönchengladbachtól, véleményem szerint kicsit előrébb léphetnek a tavalyi szezonbéli 12. helyezést követően. Idrissou érkezett a csatársorba, aki mindenképpen jelentős erősítés lehet a gárda számára. Egy tizedik hellyel minden bizonnyal a szurkolók is elégedettek lennének Mönchengladbachban. Az első körben a Nürnberg érkezik a Borussiához, minden esélyük megvan tehát a sikeres rajthoz.
és akkor a többiekről egy-két mondatban…
11. Hoffenheim
A korábban remekül szereplő Hoffenheim nem valószínű, hogy komoly szerepet fog betölteni az idei szezonban, az első fordulóban sem ők az esélyes a Bremen ellen, annak ellenére, hogy hazai pályán játszanak.
12. Mainz
Bár tavaly előrébb végzett, én idén mégis csak a 12. hely környékére várom a Mainz csapatát, amelyben játékosok jöttek-mentek a szünetben. Szalai Ádám személyében magyar csatár is található a játékoskeretben, sokat vár tőle a vezetőség. A Stuttgart ellen már az első fordulóban megmutathatják, hogy mire képesek.
13. Nürnberg
A Nürnbergtől nem távoztak meghatározó játékosok a holtszezonban, viszont némi játékosvándorlás náluk is történt. A szurkolótábor elégedett lenne egy tavalyinál valamivel jobb szereplésre, amelyre meg is van az esély. A Nürnberg Mönchengladbachban kezdheti meg a pontok gyűjtögetését.
14. Hannover
Sok meghatározó játékos hagyta el a Hannovert, így szerintem nagyon nehéz dolga lesz idén Mirko Slomka csapatának. Persze amellett, hogy sokan távoztak, vannak érkezők is, melyek közül a legnagyobb fogás Emanuel Pogatetz lehet, aki a Middlesbrough csapatától költözött Hannoverbe. A Frankfurt ellen máris rangadóval kezdi a gárda a bajnokságot, mégpedig hazai pályán.
15. Köln
A Köln játékoskeretében sok fiatal játékos található, akikre hosszabb távon számít is a vezetőség. Nagy álmaik nem igazán lehetnek az előttünk álló szezonban, de vélhetően kiesési problémáik sem lesznek. A Kaiserslautern ellen komoly esélyük van ahhoz, hogy már az első fordulóban három ponttal gazdagodjanak.
16. St. Pauli
A második helyen végzett a Bundesliga 2-ben a St. Pauli az előző szezon végén, melynek köszönhetően idén már az élvonalban indulhat a kisebbik hamburgi gárda. Céljuk minden bizonnyal az élvonalban való megkapaszkodás lesz, melyben nagy segítségükre lehet a Schalkétől érkezett, egykori válogatott játékos, Asamoah. A freiburgi bajnoki rajtról szerintem nem fognak pont nélkül távozni.
17. Freiburg
Nem sikerült igazán erősítenie a Freiburgnak az új bajnokságra és úgy tűnik számomra, hogy ebben a bajnokságban kiesési gondjaik lesznek. Tavaly a 14. helyen végeztek, úgy érzem az idei bajnokság végén nem tudnak majd megragadni az élvonalban. Amennyiben nem nyerik meg első mérkőzésüket hazai pályán a St. Pauli ellen, máris lépéshátrányba kerülnek.
18. Kaiserslautern
Az újonc gárda nem újonc a Bundesligában, a korábbi években meghatározó csapata volt az élvonalnak. Talán ez is egy meglepő ötlet, hogy az utolsó helyre várom a gárdát, de úgy vélem csak egy évet fognak eltölteni a Bundesligában. A másodosztályú bajnoki címet követően fontos játékosok hagyták el a csapatot, az egyesület pedig nem rendelkezett annyi tőkével, hogy minőségi erősítéseket tudott volna hozni az együtteshez.
Nevezési rekord a Tour de Pelso-n
A teljes magyar élmezőny képviseltette magát a rangos kerékpárversenyen
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem maradhatott el a már több éves történelemmel rendelkező népszerű balatoni kerékpáros rendezvény, a NaturAqua Tour de Pelso. A verseny 2010-ben is Siófokról indult és a Balaton fővárosába érkezett vissza, de ezúttal a szervezők kicsit változtattak a versenyközpont, valamint a rajt és a cél helyszínein. Siófok központjának átépítése miatt idén nem a víztoronytól indultak a különböző távok teljesítői, hanem a kikötő, valamint a Kodolányi Főiskola előtti terület volt a rendezvény központja. Az útvonalak nem változtak, ezúttal is négy táv közül választhattak a résztvevők. Azok a próbázók, akik szerettek volna egy jót túrázni, a 25 és a 40 kilométeres Panoráma-túrákon vehettek részt, a kicsit bátrabbak pedig a 76 kilométeres Tihany-túrát teljesíthették. A „királykategóriát” a hagyományoknak megfelelően a Balaton Maraton jelentette, a maratonon egy 205 kilométeres táv várt a túrázókra és a versenyzőkre. Idén a szervezők úgy alakították ki a Balaton Maraton mezőnyét, hogy valóban túra és verseny lehessen egyben ez a 205 kilométer, hiszen újdonságként a profi és amatőr versenyzők részére kiírták a Pelso Kupát, és ez a csapat az egész mezőny elejéről indulhatott. A túrázó mezőny is a 205 kilométert teljesítette ugyanazon az útvonalon, mint a versenyzők, persze ők kicsit értek be a siófoki célba. Az idei év nevezési szempontból a tavalyit is felülmúlta, 2009-ben közel 1400-an, idén pedig már több, mint 1600-an indultak el a különböző távokon!
A rendezvény előtti napokban és a túrák, illetve a verseny reggelén az előttünk álló távon kívül főleg az időjárás volt a legfontosabb beszédtéma. Szerencsére az elmúlt két évhez hasonlóan ezúttal is kedvező körülmények fogadták a résztvevőket, az elmúlt hetek időjárására visszagondolva nem sokan gondoltuk volna, hogy ilyen szép, napsütéses időben lesz részünk. A cikk szerzője már harmadik alkalommal indult el a 205 kilométeres távon, de 2010-ben is bebizonyosodott; a Balaton Maraton sosem unalmas, minden évben tartogat meglepetéseket.
A már rutinosabb résztvevők, versenyzők tudják, hogy a 205 kilométer úgynevezett lassú rajttal szokott kezdődni, a néhány kilométeres felvezetés alatt mindenki kellőképpen bemelegíthette izmait. Nos, ezúttal ez a bizonyos lassú rajt elmaradt, vagy ha nem is maradt el, közvetlenül a versenyzők utáni depóból indulva társaimmal együtt azt tapasztaltuk, hogy már Siófok belvárosában, az első kanyar után 40 km/h-ás sebességgel száguldott az élmezőny. Ezúttal tehát bemelegítésről szó sem lehetett, aki nem akart lemaradni, azonnal teljes erőbedobásra kényszerült. A Pelso Kupa, azaz a versenyzők mezőnyében megtalálhattuk szinte az összes magyar országúti kerékpáros csapatot, tehát országunk versenyzőinek elitje is képviseltette magát a rendezvényen. Ez a tény érezhető is volt a mezőny erősségén, a Balaton déli partján hatalmas tempót diktáltak az élcsapatok, ráadásul ezúttal a szél is segített kicsit a versenyzőknek. Siófoktól egészen Balatonkeresztúrig próbálták tartani a lépést az amatőr indulók a versenymezőnnyel, és ez kisebb csoportokba rendeződve sikerült is nekik. A nagy rohanásnak – amely az amatőröknél is több, mint 40 km/h-ás átlagsebességet jelentett! – persze az első komolyabb emelkedőnél, Balatonszentgyörgy előtt meglett az ára, többen ekkorra elkészültek erejükkel. A lelkes sportemberek azonban nem szomorkodtak, kicsit lassabb tempóra váltottak és újult erővel vetették bele magukat a küzdelembe, amely ezt követően számukra már nem verseny volt, hanem harc a hátralévő kilométerekkel. Keszthely közelébe is tempósan érkezett meg a Maraton mezőnye, miközben jött a hír, hogy a versenyzők élmezőnyének Keszthelynél 50 km/h volt az átlagsebessége. Ez bizony a híres Tour de France résztvevőinek is becsületére válna! Keszthely belvárosát ezúttal kikerültük, és ahogy Gyenesdiás irányába kanyarodtunk, megérkezett a kerékpárosok egyik legnagyobb ellenfele, a szembe-oldalszél. Ez a kellemetlen légáramlat végig is kísért bennünket az északi parton, ezért idén kevesebb energiánk jutott a nézelődésre, de azért megállapítottuk, hogy a Keszhelyi-öböl a vitorlásaival, a települések a rendezett, virágos közterületeikkel, és persze a Badacsony testközelből a múlt évekhez hasonlósan most is impozáns látványt nyújtottak.
Már túljutottunk a táv felén, amikor Révfülöpre érkeztünk és az itt található frissítőállomáson mindenki pótolhatta energiaszükségleteit ásványvíz, müzliszeletek, vagy éppen némi banán formájában. Balatonfüredet 150 kilométer megtétele után értük el, és bizony nem volt kellemes a városközpontban található kisebb emelkedő leküzdése, ennek ellenére minden lelkes sportbarát megoldotta a feladatot. Balatonkenesét érintve már majdnem a „célegyenesbe” érkeztünk, de a Balaton keleti medencéjének megkerülése még előttünk állt, fűszerezve a nem túl meredek, de hossza miatt annál kellemetlenebb balatonakarattyai emelkedővel. Alapesetben sem álom feltekerni egy ilyen dombra, több mint 170 kilométer magas tempójú kerékpározás után pedig valóban kemény feladat. A verseny győztese már valószínűleg a siófoki célban lazította izmait, amikor sok társammal együtt a 7-es útra kanyarodtunk, készülve az utolsó kilométerekre. A hátralévő kilométerek jó hangulatban teltek, mindenki tudta, hogy már nincs sok vissza. Egyúttal sokan sajnáltuk is, hogy az idei rendezvénynek is hamarosan vége, hiszen a hangulat nagyon jó volt a fáradalmak ellenére. Jókedvűen beszélgetett magyar induló a némettel, osztrák az amerikaival, cseh a szlovákkal. Ebből is látszik, hogy a Tour de Pelso mezőnye egy nemzetközi társaság és a verseny népszerű határainkon túl is. Siófokon a stadion előtt állították fel a szervezők a célkaput, melyet a verseny győztese 4 óra 47 perces rekordidővel ért el, de az első tíz is 4 óra 48 perces teljesítménnyel ért célba. Célba érkezés után minden résztvevőt ebéd várt, majd következett a díjkiosztó, valamint a nap zárásának fénypontja, a tombolasorsolás. Minden rajthoz álló tombolaszelvényeket kapott, melyek segítségével az esti sorsoláson sokan értékes nyereményeket vehettek át, többek között nyolc darab nagy értékű kerékpárt is kisorsoltak a szervezők.
Az idei verseny az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is sikeres volt és nagyon jó hangulatban telt, szerencsére balesetből is kevesebb akadt, mint tavaly. Remélhetőleg 2011-ben a 2010-esnél is nagyobb létszámú próbázó vág neki a különböző távoknak, immár háromszoros Balaton Maraton teljesítőként mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha csak a rövid távok valamelyikét is teljesítve, de vegyen részt a jövő évi rendezvényen. Ezúton szeretném megköszönni a Somogy Sportjának, Böröczi Zoltán főszerkesztőnek, valamint a Dream Bike kerékpárüzlet és szervíznek a segítséget, abban, hogy részt vehettem a rendezvényen és megszülethetett ez az élménybeszámoló.
A 2010-es XVII. Tour de Pelso abszolút végeredménye:
1. Kiss Gergely 4:47:58.118 Atlantis Casino Kerékpársport 2000
2. Berkesi András 4:48:12.550 Merida HCT
3. Rónaszéki Balázs 4:48:12.764 Merida HCT
Nyolcadik alkalommal rajtol el a Tour de Pelso
Az idén is várja Siófok és a Balaton a bátor kerékpárosokat
Szombaton ismét ellepik a kerékpárosok Siófok főterét, idén ezernél is több résztvevőt várnak a szervezők a már hagyományosnak mondható Tour de Pelso-ra. A népszerű versenyen évről-évre egyre többen vállalják a nagy kihívást, azaz egy kétszáz kilométeres megmérettetésen a Balaton megkerülését. Természetesen azok is részt vehetnek a rendezvényen, akiknek a kétszáz kilométer még túl nagy táv, ők több rövidebb túra közül választhatnak. Prohászka Attila, a verseny főszervezője az idei verseny legfontosabb tudnivalóiról tájékoztatta lapunkat.
- Hányadik alkalommal kerül megrendezésre az idei verseny? Milyen távok közül választhatnak az érdeklődők?
- Június hatodikán, szombaton már nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a NaturAqua Tour de Pelso kerékpáros rendezvényünk. Négy különböző távon rajtolhatnak el a versenyzők, melyek közül a legnagyobb kihívás a Shimano Balaton Maraton, amely 200 kilométeres táv teljesítését jelenti. A Capriolo Tihany-túrán 76 kilométer vár az indulókra, a Peugeot-Máté Panoráma-túrák pedig inkább a túrázni vágyókat várják, itt 25 illetve 40 kilométeres távok közül lehet választani.
- Mióta létezik ez a kerékpáros rendezvény?
- A rendezvény története eléggé régre nyúlik vissza, még a kilencvenes évek elején volt egy nagy, többnapos országúti profi kerékpáros-versenyünk, amelynek egyik szakaszán 200 kilométert teljesítettek a versenyzők. Hét évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy bevonjuk az amatőröket is, tehát nyílttá tesszük a rendezvényt. Az első két évben kiderült, hogy van létjogosultsága ennek a versenynek, és azóta szerencsére folyamatosan fejlődik. Idén 1200-1400 fő körüli létszámot várunk a rendezvényre.
- Milyen díjazásban részesülnek a résztvevők?
- Több kategóriában értékeljük a versenyzőket, de abszolút végeredményt is hirdetünk, amelyben nem teszünk különbséget korosztály és nem között. Az abszolút verseny első tíz helyezettje pénzdíjazásban részesül. A verseny része az Amatőr Kupa sorozatnak is, itt kategóriák, korosztályok szerint díjazzuk az első három helyezettet. Ezeken kívül több férfi kategóriát is megkülönböztetünk, valamint a hölgyek versenyét is külön értékeljük.
- Hol és mikor lehet nevezni a versenyre?
- Május harmincadikáig a honlapunkon keresztül (www.tourdepelso.hu) lehetett nevezni, de természetesen lehetőség van a helyszíni nevezésre is. A helyszínen június negyedikén délután kettőtől este kilencig, ötödikén tíztől este tizenegyig, hatodikán reggel pedig hat órától fél kilencig lehet nevezni.
- Hogy néz ki az idei verseny útvonalterve?
- A rajt Siófokon a víztoronynál lesz. Kilenc órakor rajtol a 200 kilométeres táv mezőnye, majd öt perccel később rajtolnak a Tihany-túra résztvevői. A Panoráma-túra indulói kilenc óra tíz perckor indulnak. A 200 kilométeres verseny mezőnye a 7-es úton halad végig a Balaton déli partján, majd a 76-os főúton Keszthelyig tekernek a versenyzők. Keszthelytől a 71-es úton halad a mezőny, Balatonakarattya után pedig visszaérnek a 7-es főútra, onnan pedig már csak tizenöt kilométer a siófoki cél. A Tihany-túra Siófoktól indul, kerékpárbarát útvonalon közösen megyünk el a kompig, Szántódnál pedig átkompozik a mezőny Tihanyba. Onnantól mindenki egyéni tempójában teljesítheti a távot, a cél pedig Siófokon lesz. A legkisebb távokon indulók is Siófokról indulnak, de ők a másik irányba, egészen Balatonvilágosig haladnak majd. A kilátóig kerékpárbarát útvonalon mennek a résztvevők, itt lesz a 25 kilométeres fordító. A 40 kilométeres túra kicsit tovább halad majd, a balatonakarattyai körforgalomnál fordul meg, és ugyanazon az útvonalon keresztül érkezik vissza a mezőny Siófokra, ahonnan indult. A 25 és a 40 kilométeres túra igazából egy közös kirándulás, itt együtt megy és jön is visszafelé a túrázó csapat.
- Milyen kísérőprogramokkal várják az érdeklődőket?
- Több kísérőprogram is színesíti a rendezvényt, sztárvendégünk Katus Attila lesz, ő vezényli le a bemelegítést, valamint részt vesz a Panoráma-túrán. Negyed tizenegytől tart egy aerobic-félórát, ezért érdemes azoknak is ellátogatniuk Siófokra, akik ha nem is kerékpároznak, de szívesen mozognának egyet. Kerékpárkiállítás, valamint vásár is várja majd az érdeklődőket, fantasztikus akciókkal jelennek meg a kiállítók. Tartunk ingyenes egészségfelmérést is, többek között testtömegindex-mérésre, vércukorszint-mérésre, koleszterinszint-mérésre lesz lehetőség. Szeretném kiemelni, hogy Shimano ingyen szerviz is várja a helyszínen a résztvevőket, bárki, aki benevezett a versenyre, odaviheti a kerékpárját a profi szerelőkhöz, akik pillanatok alatt megjavítják. Maga a kerékpárjavítás ingyenes, amennyiben valamilyen alkatrészre van szükség, akkor azt ki kell fizetni.
- A tervek szerint az idei Pelso kiegészült volna egy Balaton XL-Maratonnal is, amely végül idén nem tud elrajtolni. Mi volt ennek az oka?
- A Balaton XL-Maraton távját 250 kilométeresre terveztük. A kiírás szerint ezen a távon akkor tudtuk volna elindítani a versenyt, ha legalább 150 versenyző nevez erre a 250 kilométerre. Sajnos idén nem lett meg a szükséges létszám, de ettől függetlenül van jövője az XL-Maratonnak. Amennyiben találunk szponzort, akkor a jövőben attól függetlenül, hogy hány fő nevez a távra, megtartjuk. Jó felkészülést kívánok mindenkinek!
A kapitány a kaposvári lányokat is figyeli
Horváth Alexandra a BSE együttesében is meghatározó játékossá válna
A forduló rangadóját rendezték az elmúlt héten a női röplabda NB I Liga Kiemelt-csoportjában. Az ötszörös bajnok és hatszoros kupagyőztes NRK-Nyíregyháza együttese egyik legnagyobb riválisát, a BSE csapatát látta vendégül hazai pályán. Azt a BSE-t, amely az idei szezonban már soraiban tudhatja Horváth Alexandrát, aki évekig a BITT Kaposvár egyik húzóembere volt és az idei bajnokság kezdete előtt költözött a fővárosba. A BSE gárdája a játékoskeretét is megerősítette a 2008/2009-es szezonra, és a klub szakmai téren is erősödött, hiszen idén már az egykori szövetségi kapitány, a szegedi sikerkovács Nyári Sándor irányítja az együttest, aki első alkalommal vállalt munkát női együttesnél. Hazai oldalon sem volt hiány válogatott játékosokból, Miklai Zsanett személyében pedig a nyíregyháziaknál is felfedezhettünk egy somogyi származású röplabdázót. Ludvig Zsolt, a szabolcsi csapat edzője, egyben a magyar női válogatott szövetségi kapitánya a meglepő 3:1-es BSE-sikerrel végződött találkozó után kissé szomorúan értékelte a látottakat, és a női röplabda jelenlegi helyzetéről, valamint a válogatott idei céljairól is mesélt.
- Hogyan értékeled csapatod mai teljesítményét?
- Ha azt nézzük, hogy négy olyan csapat van, amely a szűk elitjét alkotja a női röplabda liga Kiemelt-csoportjának, akkor mindenképpen azt kell, hogy mondjam, hogy a BSE minden meccsen rangadóhoz méltó játékot kell, hogy hozzon. Ezt ők ma hozták is, mi viszont sajnos a mai napon gyengék voltunk az előző héthez képest, amikor 0:2-ről fordítva győztük le idegenben a Vasas csapatát. Még így is lett volna esélyünk a győzelemre, de nagyon gyenge volt az ütőteljesítményünk, amire nagy szükség lett volna a jól védekező BSE ellen. A mezőnyvédekezésünk nagyon lyukasan működött. Ez a találkozó igazi rangadó volt, megérdemelt volna egy 3:2-es végeredményt bármelyik oldal számára, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült döntő játszmára visszahozni a találkozót. Az eredménytől függetlenül úgy gondolom, hogy fogunk mi még az idén olyan mérkőzéseket játszani a BSE-vel, amikor mi örülhetünk a végén.
- Melyek a Nyíregyháza céljai az idei szezonban?
- Ha csúnyán akarok fogalmazni, akkor a túlélés a célunk… Óriási anyagi gondok vannak most a klubnál. Azok a célok, amelyeket még a szezonkezdetkor megfogalmaztunk ugyan nem módosultak, de ha nem sikerül kilábalni a gazdasági válságból, akkor semmissé válhatnak. Ebben az esetben sajnos mind az egyesületben, mind a játékoskeretben változtatásokat kell eszközölni. Elsődleges célunk mindentől függetlenül az, hogy a bajnokságban dobogóra kerüljünk, nagyon szeretnénk ismét bajnoki döntőt játszani. A Magyar Kupában ugyanezek a célok. A nemzetközi kupában a sorsolás szeszélye folyamán a Vasas csapatával fogunk játszani a következő körben, ami azt jelenti, hogy biztos magyar továbbjutó lesz. Őket jól ismerjük, és már bizonyítottuk is, hogy tudunk győzni ellenük. Ehhez azonban az is kell, hogy nyugodt háttérrel tudjunk készülni a párharcra. Az év elején meghatározott célok szerintem teljesíthetőek, de természetesen még nagyon sok munka áll előttünk, szeretnénk ha rendeződnének az anyagiak, mert ebben az esetben erősíteni is tudnánk a keretet, és merészebb célokat is kitűzhetnénk.
- Említetted, hogy négy olyan csapat van, amelyek kiemelkednek az idei bajnokságból. Ha azonban a bajnokság egészét nézzük, akkor milyennek ítéled meg a mai magyar női bajnokság színvonalát?
- Mi tavaly a magyar bajnoki alapszakaszban nem vettünk részt, mert a Kométa-Kaposvár együtteséhez hasonlóan a Közép-európai Ligában szerepeltünk. Sok magyar csapat ellen így nem is játszottunk tavaly. Ettől függetlenül, ha visszatekintek egy tíz éves távlatra, akkor sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a magyar női röplabdázás az összképét tekintve egyre színvonaltalanabbá vált. Az utóbbi években azonban női téren egyre inkább kezdenek kiegyenlítődni az erőviszonyok. Bár már nincsenek olyan nagy csapatok, mint például az Eger volt, vagy éppen az a Nyíregyháza, amely egymás után négyszer nyerte meg a magyar bajnokságot. Manapság már senki ellen nem lehet biztosra menni és oda kell figyelni az úgymond „kis” csapatokra is, hiszen többek között a BITT Kaposvár és a Békéscsaba is okozott meglepetéseket a tavalyi szezonban. Nagyon örülök neki, hogy egyre több fiatal játékos kap szerepet a bajnokságban és egyre többen kapcsolódnak be közülük a felsőház küzdelmeibe is. Másrészről viszont nagyon jó lenne, ha több tőke áramlana be a sportágba, ha látványosabb és színvonalasabb mérkőzéseket tudnánk játszani.
- Miklai Zsanett személyében egy somogyi származású játékosod is van, aki rendszerint a Nyíregyháza kezdőcsapatának tagja. Mennyire vagy elégedett a fiatal játékos teljesítményével, fejlődésével?
- Zsani már a harmadik szezonját kezdte nálunk idén, az ő megszerzése remek húzás volt a klubunk részéről. Fiatal kora ellenére már az első évben a felnőttkeret tagja volt, és ezt követően is folyamatosan a felnőttek között szerepel. Az ő játékára még nagyon sokáig számítok, bízom benne, hogy sokáig itt marad még nálunk. Nagyon elégedett vagyok vele, szépen fejlődik, és ha még nem is teljesen meghatározó játékosa a csapatnak, de teljesítményével már sokszor hozzájárult az együttes sikereihez. Még sokat kell fejlődnie, de az ő számára még az is elsődleges, hogy tanulmányi téren is jól teljesítsen.
- Szövetségi kapitányként mennyire figyeled a többi csapat teljesítményét illetve az ellenfelek játékosait?
- Természetesen kapitányi szemmel is figyelem a mérkőzéseket és a játékosokat, a mai találkozón is megfigyelhettem több kerettagot. Kovács Tímea kiemelkedőt nyújtott ma a BSE csapatában, rá mindenképpen számítok idén, de azok a játékosok is szerepet fognak kapni, akik már eddig is kerettagok voltak. A külföldön szereplő magyar játékosok teljesítményét is folyamatosan figyelem, bár esetükben nehezebb dolgom van megfigyelés-szempontból.
- Melyek a női válogatott idei céljai?
- Januárban világbajnoki selejtezőn veszünk részt, ahol egy ötös csoportba kerültünk, többek között Szlovéniával és Montenegróval is megmérkőzünk majd. Elsődleges célunk a továbbjutás kiharcolása, ha ez sikerül, akkor egy sokkal nehezebb csoportba kerülhetünk. Szeretnénk eljutni egy olyan szintre, hogy a továbbjutásért harcolhassunk. Legalább egy kontinensviadal döntőjébe szeretnénk kijutni a közeljövőben.
- Csapatodhoz, a Nyíregyházához hasonlóan a BITT Kaposvár együttesének is az az egyik legnagyobb erőssége, hogy nagyon sok helyi kötődésű játékos alkotja a játékoskeretet. Mennyire fontos az egyesülethez való kötődés a röplabda esetében?
- Nagyon fontos dolog, főleg abban a gazdasági helyzetben, amiben manapság a mai magyar röplabda klubok vannak. Egy helyi kötődésű játékos sokkal elkötelezettebb az adott egyesülettel szemben, mint egy külföldi légiós. Nagyon fontos egy jó utánpótlásbázis felépítése, szerencsére ilyen téren mi Nyíregyházán nagyon jól állunk, de nagy örömmel látom, hogy Kaposváron is láthatóak ennek a jelei, hiszen a BITT évről-évre egyre jobb teljesítményt nyújt. Mindenkinek követendő példa.
- Mi a véleményed a jelenlegi kaposvári csapatról? Van-e a lányok között olyan játékos, aki meglátásod szerint akár a válogatottságig is eljuthat?
- A jelenlegi kaposvári csapatról így a szezon elején még kicsit nehéz véleményt alkotnom, hiszen bajnoki találkozót még nem játszottunk velük, viszont egy felkészülési tornán már találkoztunk egymással. Ügyes lányok alkotják a csapatot, csak sajnos eléggé alacsonyak a játékosok. Nemzetközi szinten mondhatni követelmény, hogy magas csapattal álljunk fel, alacsony csapattal manapság már nem lehet kiemelkedő eredményt elérni. Úgy látom, hogy egyelőre azokra a játékosokra kell építeni a válogatottat, akik alkatilag és játéktudásban is kiemelkednek a magyar mezőnyből, vagy pedig külföldön erősebb bajnokságokban is kipróbálják magukat. Ettől függetlenül természetesen bárkinek van esélye bekerülni a magyar válogatottba, jó teljesítménnyel, eredmények felmutatásával bárki felhívhatja magára a figyelmet.
Bár ezúttal nem lépett pályára, a BSE játékosaként mégis győzelemnek örülhetett Horváth Alexandra, aki az elmúlt szezonban még a BITT KNRC színeiben termelte szorgalmasan a pontokat. A fiatal ütőjátékos a találkozót követően néhány rövid kérdésre is válaszolt.
- Hogy érzed magad a BSE együttesénél? Mennyivel másabb ez a csapat, mint a BITT?
- Nagyon jól érzem magam. Sokkal másabb együttes a BSE, mivel profibb játékosok alkotják a keretet, mint Kaposváron, és itt többet tudok fejlődni is. Idővel talán bekerülök a kezdőcsapatba is.
- Hogyan sikerült beilleszkedned?
- Már teljesen sikerült, mindenki ismer mindenkit. Az alapozás elején még volt bennem egy kis feszültség, de mostanra ez már elmúlt.
- Pályafutásod során először fordulhat elő, hogy ellenfélként kell pályára lépned a Kaposvár ellen. Várod már a BITT elleni mérkőzéseket?
- Igen, kíváncsian várom, hogy milyen érzés lesz a Kaposvár ellen játszani, biztos különleges lesz számomra.
- Milyenek az edzések az új csapatodnál? Mi a különbség egy BITT és egy BSE-edzés között?
- Sokkal másabbak az edzések, ez abból is adódik, hogy hetente nem ötször edzünk, hanem kilenc alkalommal. A legnagyobb különbség talán az, hogy itt már egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a technikai, taktikai dolgokra.
- Melyek a távolabbi céljaid?
- Elsődleges célom, hogy bekerüljek a kezdőcsapatba és fontosnak tartom azt is, hogy tovább tudjak fejlődni.
Győzött a rutin
Könnyed edzőmeccset játszott Kapolyon az NB III-as balatoni gárda
Kapoly-BFC Siófok Liga 0:8 (0:4)
Kapoly, 50 néző. V.: Golubics
Ragyogó napsütés és nagy hőség fogadta a csapatokat Kapolyon a labdarúgó Magyar Kupa megyei selejtezőjének első fordulójában. A megyei harmadosztály Balaton csoportjában szereplő hazai együttes rangos ellenfelet fogadhatott a jól előkészített, bár meglehetősen rossz talajú kapolyi pályán. Horváth Károly NB III-as csapata a könnyed győzelem reményében érkezett az észak-somogyi községbe, és a papírformának megfelelően hozták is a meccset a siófokiak.
Megilletődötten kezdett a hazai gárda, a fiatal és lelkes vendégek pedig az első perctől kezdve komolyan vették a találkozót. A kezdőrúgást követően azonnal letámadta ellenfelét a Siófok, a kapolyiak pedig akarva-akaratlanul védekezésre kényszerültek. A saját kapujuk előteréből is csak nagy nehézségek árán tudtak előre jönni a kapolyiak, csak percek kérdése volt, hogy mikor születik meg az első vendéggól. Az első találatra mindössze öt percet kellett várni, egy remek jobb oldali beadást követően a hazai védők késlekedését kihasználva máris a Siófoknál volt az előny. A korai gól még jobban megfogta az amúgy is visszafogott hazai csapatot, így törvényszerű volt az újabb vendégtalálat. A kapolyiak a félpályáig sem tudtak ekkor eljutni, Horváth Károly pedig a kapolyi öltöző árnyékában letelepedve nyugodtan kényelembe helyezhette magát, már ekkor látszott, hogy itt nem várható izgalom. Nem tudott mit kezdeni a szervezetten játszó vendégekkel a hazai csapat, amelynél az első félidőben középpálya és csatársor, mint olyan, nem létezett. Főleg a jobb oldala volt nagyon foghíjas a kapolyiaknak, a vendégek szinte ellenállás nélkül vezethették támadásaikat, melyekből a félidőig még kettőt gólra váltottak, melynek köszönhetően hazai szempontból 0:4-es állásnál vonultak rövid pihenőre a csapatok.
A második félidő elején sem történt semmi változás a játék képében, a Siófok támadott, a Kapoly védekezett, ennek ellenére a vendégek ismét korán betaláltak a hazai hálóba. 0:6 után kezdett el kicsit focizni a hazai gárda, végre bátrabbak lettek a kapolyiak, mertek ütközni, labdákat szereztek, egyből élvezetesebb lett a mérkőzés. Persze ennek ellenére továbbra is a vendégek játszottak fölényben, akik a hazai csapathoz hasonlóan időközben kapust is cseréltek. A siófoki kapusok ezen a napon akár fürdőlepedővel és naptejjel is érkezhettek volna, hiszen egy meccsvégi reményteli kapolyi támadástól eltekintve semmi dolguk nem volt ezen a vasárnap délutánon.
A találkozó utolsó tizenöt percében még két vendégtalálat született, a hetedik gólt egy gyönyörű szabadrúgás jelentette. A mérkőzés utolsó fél órájában remekül küzdött a kapolyi gárda, akik ha végig hasonlóan játszottak volna, sokkal jobban megnehezíthették volna ellenfelük dolgát. A Siófok együttese könnyedén jutott tovább a Magyar Kupa következő fordulójába, a kapolyiak pedig készülhetnek a hétvégi bajnoki rajtra, a Somogymeggyes elleni szomszédvári rangadóra.
Aranyifjak Somogyváron
Verhetetlen volt az elmúlt bajnokságban az észak-somogyi ifjúsági együttes
Harminc mérkőzés vereség nélkül, huszonnyolc győzelem, mindössze két döntetlen: imponáló mérleggel zárta a szezont a somogyvári U-19-es csapat, amely magabiztosan nyerte meg a bajnokságot a megyei első osztályban. A somogyvári fiatalok nem elégedtek meg a bajnoki címmel, az U-19-es bajnokcsapatok számára megrendezett tornán sem találtak legyőzőre. A siker után elmondhatják magukról, ők a legjobb ifjúsági csapat az egész megyében. Az együttes remek teljesítményét és a bajnoki szezont a gárda edzőjével, Szabó Bélával értékeltük.
- Minek volt köszönhető a remek teljesítmény? Számítottak ekkora sikerre?
- Számítottunk a sikerre, mivel ezek a játékosok már lassan tíz éve együtt futballoznak. A jó teljesítmény főleg annak köszönhető, hogy összeszokottság jellemző a csapatra, valamint jó képességű gyerekek alkotják a társaságot.
- Mely csapatok ellen vívták a legnagyobb meccseket?
- Legnagyobb ellenfelünk a kaposfői csapat volt, az egész szezon kulcsmérkőzése volt az ellenük vívott idegenbeli mérkőzés, amit meg tudtunk nyerni. A Kaposfőn kívül még a Lengyeltóti gárdáját emelném ki, ők is erős csapatot alkottak. A bajnokságban első nyolc helyen végzett csapat jó játékerőt képviselt.
- Idegenben az összes találkozóját megnyerte a csapat az egész bajnokságot tekintve és hazai pályán is csak két döntetlen csúszott be.
- A Karád elleni mérkőzésen kicsit nagy mellénnyel léptünk pályára és így végig futhattunk az eredmény után. A Kaposfő elleni találkozón pedig a felnőtt csapat nehéz helyzete miatt más összeállításban voltunk kénytelenek felállni. A bajnokság vége felé pedig már sérülések is hátráltattak bennünket.
- Öt játékos több mint tíz gólt szerzett a bajnokság során, közülük is ketten több mint húsz találatot jegyeztek, Valkó Tibor pedig egymaga harmincegy találatig jutott. Kikkel volt elégedett a csapatból?
- Valkó Tibor teljesítménye azért is dicséretes, mert ő ősszel szerezte a góljait, tavasztól már a felnőtt együttes tagja volt. A védelmünk végig magabiztos volt, a Kaposfővel holtversenyben a legkevesebb gólt kaptuk. Torma Bálintot és Kesztyűs Lászlót szeretném még kiemelni, ők szintén remek teljesítményt nyújtottak.
- A bajnoki győzelem után az U-19-es bajnokok tornáját is megnyerte a Somogyvár. Hogyan értékeli az ott nyújtott teljesítményt?
- Ezen a tornán már egy kicsit szezonvégi formában játszottunk. Gondot okozott a nagy meleg, és furcsa volt a rövid játékidő. Mivel kevesebb volt a játékidő a megszokottnál, ezért a mérkőzéseink is szorosabbak voltak. Úgy érzem, ha ezek a meccsek kétszer negyvenöt percig tartanak és nincs hőség, akkor nagyobb különbséggel nyerünk.
- A csapat ebben a szezonban mindent megnyert amit csak lehetett. Jövőre is várhatóak hasonló sikerek?
- Csapatunk a következő évben ebben az összetételben már nem tud szerepelni, mivel hat játékos is felkerül a felnőttekhez. Igazából még játszhatnának az ifiben is, de a fejlődésük szempontjából jobbat fog tenni nekik, hogy a felnőtt bajnokságban szerepelhetnek. Ettől függetlenül továbbra is az első hely lesz a célunk.
Huszonöt éve az igali egyesület élén
Tanító Tibor diákolimpiát is nyert a helyi fiatalokkal
Már negyedszázada látja el a teendőket az igali egyesület élén Tanító Tibor, aki felnőtt és ifjúsági csapataival is bajnokságokat tudott nyerni az elmúlt években. A sportvezető-edző fiatal kora óta elkötelezett híve a labdarúgásnak, idén pedig szép jubileumhoz érkezett. Pályafutásáról és az elmúlt évek történéseiről a Somogy Sportja olvasóival is megosztja gondolatait.
- Hogyan gondol vissza az elmúlt huszonöt évre?
- Természetesen vannak jó és rossz élmények is, de szerencsére több a jó élmény, és persze a pozitív dolgok meg is maradnak az emberben.
- Mikor került kapcsolatba a sporttal, azon belül is a labdarúgással?
- Nagyon régi időre nyúlik vissza a történet, tizenhárom éves koromban már igazolt játékos voltam. Az akkori edzőm, Märcz Konrád szerettette meg velem a labdarúgást, és azóta vagyok ilyen elkötelezett híve a futballnak. Bonnyán kezdtem játszani, majd Karádra kerültem, aztán Patalom volt a következő állomás. Végül Patalomból kerültem Igalba.
- Mikor és miért döntött amellett, hogy elvállalja az elnöki teendőket Igalban?
- 1983 augusztusában kerültem Igalba, még játékosként. Az első igali mérkőzésemen egy elég csúnya vereségbe szaladtunk bele Kaposfőn, amely után távozott az edzőnk. Ekkor maradt rám az edzői tevékenység, majd 1989-ben, miután leköszönt az egyesület elnöke, én vettem át az elnöki teendőket is.
- Milyen eredményeket ért el az egyesület az elmúlt években? Mire a legbüszkébb?
- Több jó eredményünk is volt, körzeti, járási, megyei harmadosztályú bajnokságokat nyertünk a felnőttekkel és az ifjúsági csapatokkal is. Minden bajnoki győzelemre büszke az ember, de az igazán nagy sikert 2007-ben értük el, amikor csapatunkkal megnyertük a Zánkán rendezett országos labdarúgó diákolimpiai döntőt.
- Milyen céljai vannak még a jövőre vonatkozóan? Mit szeretne megvalósítani?
- Továbbra is minél jobb eredményeket szeretnénk elérni a csapatainkkal, a fiatal játékosok képzése is fontos feladat. Jelenlegi felnőtt együttesünk hatvan-hetven százaléka a korábbi években bajnokságokat nyert ifjúságiakból áll. Ezt szeretnénk folytatni, és szerencsére van kikre építeni, hiszen az utóbbi években a megyei harmadosztályban két bajnoki címet szerző ificsapatunk idén a megyei másodosztályú bajnokság északi csoportjában is az élen tudott végezni, mégpedig egyedülálló gólkülönbséggel.
- Meddig szeretné még ellátni az elnöki teendőket?
- Huszonöt év sok idő. Úgy gondoltam, hogy idén a jubileum alkalmából szervezek még egy tornát és utána abbahagyom, de aki benne van ebben a mókuskerékben, az tudja, hogy nem olyan könnyű csak úgy befejezni.
- Amellett, hogy az egyesület ügyeit intézi, a felnőttek mellett az utánpótláscsapattal is foglalkozik. Mennyire nehéz összeegyeztetni a feladatokat?
- Nagyon sok időt és energiát elvesz az embertől ez a munka, és sokba is kerül. Gondolok itt többek között a pálya körüli teendőkre, a vasárnap délelőtti telefonálgatásokra. Az ember egy-egy kudarc után könnyen el is keseredik, de a futball szeretete enyhíti a gondokat.
- Idén bajnokságot nyert az ifjúsági csapat, majd a bajnokok tornáján a harmadik helyen végeztek az igaliak. A felnőtteknek már nem ment ilyen jól, hiszen a 13. helyen zárt a gárda. Hogyan értékeli a csapatok idei teljesítményét?
- Azt kell, hogy mondjam, a felnőtt csapatunkban sokkal több van, mint amit mutattak. Ezt rajtam kívül többen is megállapították, olyan emberek, akik többször is látták az együttest játszani. Sajnos az a helyzet, hogy – anélkül, hogy bárkit is megbántanák -, időközönként a fejekben vannak gondok, melynek következménye a hullámzó teljesítmény. Az ifjúsági csapattól várható volt a jó eredmény, mivel évek óta együtt játszik a társaság. Bár nem ismertem a szezon előtt a megyei másodosztályú csapatokat, mégis már a bajnokság kezdete előtt a dobogóra vártam ifi együttesünket. Nagyon jó a játékosállomány, összeszokottak voltak a fiúk.
Osztályt váltott a Kaposmérő
A Balatonberény elleni találkozón vívta ki a feljutást Szabó Ferenc legénysége
A második helyen fejezte be a 2007/2008-as szezont a Kaposmérő együttese a megyei másodosztályú labdarúgó bajnokság déli csoportjában. Mezőék végül mindössze két ponttal gyűjtöttek kevesebbet a bajnok Juta csapatánál, de így is jogot nyertek arra, hogy ki-ki meccset játszhassanak az északi csoport második helyezettjével, a Balatonberénnyel. A párharc tétje a megyei élvonalba jutás volt, és a Kaposmérő 4:2 arányban jobbnak bizonyult riválisánál, így ősztől már az első osztályban rajtolhat. A csapat elmúlt szezonjáról és a jövőről Petz János technikai vezetővel beszélgettünk.
- A bajnokságban a második helyen végzett az együttes, majd a Balatonberény elleni párharcot is sikerrel vívta meg a csapat, melynek jutalmaként a következő szezonban már a megyei első osztályban szerepelhet a Kaposmérő. Mennyire elégedett a vezetőség az elért eredménnyel?
- Teljes mértékben elégedettek vagyunk, hiszen az volt a célunk, hogy egy osztállyal feljebb kezdhessük meg a következő szezont. Sajnos a bajnoki címről ha kevéssel is, de lemaradtunk, azonban így is sikerült teljesíteni a célkitűzést. Nagy örömünkre az ifjúsági csapatunk is remekült szerepelt, bajnokságot nyertek, soha rosszabb évet.
- A megyei élvonalban már erősebb csapatokkal kell majd megküzdeniük. Milyen célkitűzésekkel vágnak neki a következő bajnokságnak?
- Minimális elvárás a biztos bennmaradás lenne, de elsődleges célunk az, hogy az első tízben végezzünk. A megyei első osztályban egy jó középcsapat szeretnénk lenni, bízunk benne, hogy a csapat megerősítésével elérhetővé válnak a célok.
- Remekül kezdte a csapat a bajnokság második felét, kilenc meccsen keresztül nem talált legyőzőre. Minek köszönhető a jó teljesítmény?
- Elsősorban annak, hogy rendkívül jó volt az edzéslátogatás a csapat részéről. A keret kilencven százaléka rendszeresen járt a tréningekre, tehát az erőnléttel nem volt gond. Sok mérkőzést a második félidő második harmadában tudtunk megnyerni, vagy pedig ekkor tudtuk biztossá tenni a sikert. Nagyon fontos volt a jó alapozás, a tornatermi edzések, valamint a téli erősítések is sokat jelentettek a csapatnak.
- Hazai pályán mindössze egy vereséget szenvedett tavasszal az együttes, méghozzá a Segesd ellen, és a következő fordulóban Somogytarnócán is alulmaradtak. Mi történt ezen a két egymást követő találkozón?
- A Segesd elleni mérkőzésünkön a 65. percig mi vezettünk 1-0-ra. Ekkor azonban véleményünk szerint egy olyan játékvezetői hiba történt, ami sajnos azt kell, hogy mondjam, a bajnoki címünkbe került. A játékosaink nehezén viselték a történteket, amiért akkor haragudtam is rájuk, de utólag látva az EB holland-olasz mérkőzését, már felmentem őket. Az olaszokat is megfogta az a bizonyos ítélet ugyanúgy, mint bennünket. A következő találkozón, Somogytarnócán három meghatározó játékosunk a kiállítások és a sárga lapok miatt nem játszhatott, csak tartalékosan tudtunk felállni és sajnos vereség lett a vége.
- A Juta elleni hazai rangadó kivételével igen gólgazdag mérkőzéseket vívott a gárda. A közönség kiszolgálására is törekedtek?
- Örömmel mondhatom, hogy Kaposmérőben nagyon szép számban vannak jelen a nézők a mérkőzéseken. A Babócsa elleni találkozón például 427 nézőt számoltunk meg a kispadról. Természetesen a szurkolók is belehajtják a csapatot a győzelmekbe, és az együttes minél több góllal igyekszik meghálálni a bizalmat.
- Melyek voltak a szezon legemlékezetesebb mérkőzései?
- Pozitív szempontból a Juta elleni ki-ki meccset említeném meg, amely végül döntetlenre végződött. A Babócsa elleni hazai rangadó is kiemelendő, amelyen a 18. percben már 3-0-ra vezettünk és végül magabiztosan győztünk a szintén második helyre hajtó vendégeink ellen. Idegenben is arattunk szép és magabiztos sikereket, Csokonyavisontán, Magyaregresen többek között. A már említett Segesd elleni találkozóra viszont nem szívesen gondolunk vissza.
- A szezonban szerzett harminc góljával kiemelkedett a csapatból Juhász Péter, aki a Háromfának mesternégyest lőtt és a taranyiak hálóját is négy góllal terhelte meg. Kikkel voltak még elégedettek a csapatból?
- Összességében elmondható, hogy mindenkivel nagyon elégedettek voltunk. Volt kiemelkedő csatárteljesítményünk, a védelmünk nagyon biztosan állt a lábán, a Juta után mi kaptuk a második legkevesebb gólt. Hibák csak akkor fordultak elő, amikor már három-négy góllal vezettünk és mindenki gólt szeretett volna szerezni.
- Télen élvonalbeli játékossal erősített a Kaposmérő, Mező Tamás a Kaposvári Rákóczitól érkezett. Mennyire sikerült a védő beilleszkedése?
- Tamás maximálisan beilleszkedett, mind játéktudásban, mind emberileg kiváló védőről van szó, és mindent a csapat érdekeinek rendelt alá, remekül teljesített. Játékosaink elfogadták a tanácsait, utasításait, kéréseit. Egyik legjobb játékosunkkal, Magyar Zoltánnal a védelmünk közepén ha jövőre is ilyen teljesítményt fognak nyújtani mint idén, akkor a megyei első osztályban is meghatározó játékosok lesznek.
- Mikor kezdődik a felkészülés a következő szezonra?
- Július tizedikén már sportorvosi vizsgálaton vesz részt a csapat, ezt követően pedig négy nappal később az alapozással elkezdődik a felkészülés.
- Milyen változások lesznek a játékoskeretben és a vezetőségben?
- A játékosokkal amatőr szerződést kötöttünk, és úgy néz ki, hogy csapatunk együtt fog maradni a következő szezonra is. Erősítéseket tervezünk, tárgyalások jelenleg is vannak, de konkrétumokról még nem tudok beszámolni. Az edzőkérdésünk sem megoldott még teljesen, lehet, hogy ezen a téren is változás lesz, de még itt is minden megtörténhet.
- Mennyire elégedettek az U-19-es csapat teljesítményével?
- Egész évben csodálatos teljesítményt nyújtottak a srácok, nagyon elégedettek vagyunk velük. Simon Csaba nagyon jól kordában tudta tartani a gyerekeket eredményességben és sportszerűség terén egyaránt, és Szabó Ferenc is remek munkát végzett az egész szezonban. Az ificsapatból kiemelendő Balogh Rajmund, aki több mint negyven góllal az osztály gólkirálya lett.
- Milyennek ítéli meg a játékvezetés színvonalát? Tavasszal mely bírók teljesítettek legjobban?
- Véleményem szerint nagyon sokat javult a játékvezetés színvonala. Hibának annyit említenék, hogy szerintem a játékvezetők sok esetben túlzottan is a partjelzőkre hagyatkoznak az ítéletek meghozatalánál. Összességében elégedettek voltunk a játékvezetéssel, Hegyi Attila korrektül és nagyvonalúan vezette a mérkőzéseket, és Konczlik Zoltánt is nagyon jó bírónak tartom. Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni támogatóink segítségét, elsősorban Kaposmérő önkormányzatának és képviselőtestületének támogatását. A Balatincz-Illés kft. az egyik legnagyobb szponzorunk volt, és a Kaposflex kft. is nagyon sokat segített a csapatnak. Név nélkül is köszönünk mindenki másnak mindent, amit tett az egyesületért. Köszönöm a Somogy Sportjának az egész éves korrekt munkáját, és köszönöm, hogy egyesületünkkel kiemelten is foglalkozott a lap.
203 kilométer a Balaton körül
Remek hangulatban zajlott a nagy erőpróba
Több, mint 200 kilométer bringázás a „magyar tenger” körül: még leírni is sok. Teljesíteni: embert próbáló. Ismerőseim közül sokan furcsán néztek rám, amikor meséltem nekik egyik 2008-as tervemről, mégpedig arról, hogy teljesíteni szeretném az idei Tour de Pelso-Balaton Maratont. Ekkor még különcnek éreztem magam, de május 24-én este már csak egy voltam a sok közül. 419 lelkes sportbarát gyűrte le ugyanis aznap a Siófok-Fonyód-Keszthely-Badacsony-Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok távot, az idei XIV. Shimano-Balaton Maraton 203 kilométerét.
A verseny már hagyományosnak tekinthető, az első megmérettetést 1991-ben rendezték, akkor még Azúr-kupa néven. 1995-ben tekerte körbe először a mezőny a Balatont, hat éve pedig már nyílt versennyé nőtte ki magát a viadal, tehát bárki kipróbálhatja magát a maratoni távon. A rendezőség gondolt azokra a kerékpárosokra is, akik ekkora távot még nem tudnak, vagy nem akarnak teljesíteni, ők a 76 kilométeres Tihany-túra, vagy pedig a 40 illetve 25 kilométeres Panoráma-túrák közül választhattak. A rövidebb távon indulók is egy maradandó élménnyel gazdagodtak, és biztosan vannak közöttük olyan bringások, akik jövőre kipróbálják magukat a leghosszabb távon is. Persze ahhoz, hogy valaki szintidőn belül teljesítse a versenyt – amely idén tíz óra volt -, sok felkészülés szükséges. A 200 kilométeres távhoz alázattal kell közeledni, különben könnyedén legyőzi az embert. Ha az ember tiszteli a távolságot és megfelelően felkészül a megmérettetésre, akkor egészen biztos teljesíteni fogja a versenyt és olyan élményben lesz része, amelyre örökké emlékezni fog.
Én egy öttagú csapat, a Ford-Tóth Overland Kárpátia Team Kaposvár tagjaként vettem részt az idei viadalon, és legnagyobb örömünkre mindannyian sikeresen teljesítettük a versenyt. Többünknek ez volt az első ilyen komoly versenye, nekem is, így még inkább értékesnek tartom az elért eredményeket, eredményemet. Bizony komoly versenyről van szó, hiszen profi kerékpárosok és csapatok is elindulhattak a Pelso-n, számomra már az is nagy élmény volt, hogy együtt tekerhettem országunk legjobbjaival. Nem mellékesen nagyon sok barátot is szerezhet út közben az ember, a Magyarország különböző pontjairól érkező bicajosokon kívül, a külföldiek is (németek, osztrákok, szlovákok, lengyelek) vidáman beszélgettek velünk, miközben egyre csak fogytak a kilométerek.
Bár egy-két órával a rajt előtt még sötét felhők gyülekeztek az égen, az indulásra már ragyogó napsütés fogadta a Siófok főterén gyülekező kerékpárosok százait. A kilenc órai rajtra már teljesen megtelt a víztorony előtti terület, majd hamarosan eljött a várva-várt pillanat, először a Balaton Maraton, majd öt perccel később a Tihany-túra és a Panoráma-túra mezőnye is elrajtolt a belvárosból. A népes mezőnyben való tekerés nagyon nagy odafigyelést igényelt, Siófoktól Szántódig felvezetéssel haladtunk. Az éles rajtot követően az első komolyabb feladat, a balatonföldvári emelkedő máris átrendezte az addigi sorrendet, sokan már itt leszakadtak az élen haladóktól. Több nagyobb boly alakult ki a folytatásban, két csapattársammal együtt mi is egy ilyen népesebb csoportban helyezkedtünk el és egészen Balatonmáriafürdőig együtt tudtunk haladni. Üde színfoltjai voltak a Pelso-nak a rekuval (fekvőbicikli) versenyzők, különleges élmény volt testközelből és menet közben figyelni ezeket az érdekes szerkezeteket irányító bringásokat.
A déli parton nagyon gyorsan haladtunk, bizony ritkán mutatott 40 km/h alatti értéket a sebességmérő. Biztonságunkról kísérőautók és motorosok gondoskodtak, akik jól teljesítették feladatukat, bár néhány motoros pár alkalommal eléggé balesetveszélyes módon közlekedett mellettünk. Amíg bírta az ember, érdemes volt egy-egy nagyobb csoporttal tekernie, mert a lemaradók már nem kaptak biztosítást, ezért nekik a főút forgalmára is kiemelten kellett figyelniük. Keszthely előtt rendezték be a második frissítő állomást, az elöl haladók itt tartottak először egy rövidke pihenőt. Az első, Fonyód környéki frissítő pont még nem nagyon csábította megállásra a lelkes bringásokat. Keszhelyt elhagyva Vonyarcvashegy határába érkeztem, itt néhányan már kissé leszakadtunk azoktól, akikkel addig együtt haladtunk. 80 kilométer megtétele után elénk tárult a Keszthelyi-öböl páratlan szépsége, a gyönyörű napsütéses időben idilli látvány volt a Balaton csillogó vizén haladó vitorlások sokasága. A versenyen túl ilyen pillanatokért is érdemes volt részt venni a Pelso-n. Most is, mint mindig nagyon szép volt a Balaton, bár 80-90 kilométer versenysebességgel való megtétele után bizony megjelentek a fáradtság első jelei, ezért kissé háttérbe szorult a gyönyörű környezet.
A dimbes-dombos északi part egyre inkább kiszívta az erőt a bringásokból, itt már kezdte az ember érezni, hogy milyen nagy dologra is vállalkozott valójában, hiszen Badacsonytomaj környékén még csak a táv felén voltunk túl. Ismét szép helyeken haladtunk a folytatásban, elég ha csak Szigligetre, vagy Badacsonyra gondolunk. Nagyon jó érzés volt látni a sok lelkes helyi lakost, akik a különböző településeken az út szélén állva folyamatosan buzdítottak bennünket, ezáltal plusz energiát adtak a további versenyzéshez. 150 kilométert követően nem volt kellemes a balatonfüredi emelkedő, de sikerült megmászni ezt a dombot is. Egyre nagyobb forgalmat bonyolítottak le a frissítő pontok, a fáradtság mellett a meleg is fokozatosan elszívta a kerékpárosok erejét. Balatonkenese határába érve egy szürke felhő látványa riogatta a versenyzőket, állítólag a mezőny végén tekerők kaptak is egy kis hűsítő záport. Balatonakarattyánál még egy komoly kihívás várt a mezőnyre egy emelkedő formájában, az utolsó ellenőrző pontot az itteni domb tetején helyezték el.
Az utolsó húsz kilométeren egy nagy száguldás következett, már amennyire száguldani tud 180 kilométer megtétele után az ember. A Siófok táblát meglátva új erőre kaptak a megfáradt versenyzők, és a belvárosban haladva még mindenki kihozott magából mindent, amit csak tudott. A nagyon jó hangulatú verseny ebéddel (a többségnek vacsorával) zárult, majd ajándéksorsolás következett. A fáradt bringások ezalatt már a főtéren pihentek, és többek arról beszélgettek, hogy a jövő évi versenyen min és hogyan lehetne javítani a még jobb eredmények érdekében. Tehát jövőre is Tour de Pelso, reméljük évről-évre többen leszünk. Aki már egyszer itt volt, biztosan beleszeretett a versenybe és máskor is rajthoz áll a színvonalas rendezvényen.
A 2008-as XIV. Shimano-Balaton Maraton abszolút végeredménye:
1. Berkesi András
2. Árvai Attila
3. Somogyi Gergely
A Ford-Tóth Overland Kárpátia Team Kaposvár versenyzőinek eredményei (a különböző kategóriák külön lettek értékelve, ezeket figyelembe véve):
7. Borka Ákos
37. Takács István
77. Hepp János
105. Balog Szilárd
110. Ember Zoltán
A 2008-as VII. Capriolo-Tihany Túra abszolút végeredménye:
1. Búr Zsolt
2. Mórocz András
3. Patryk Kopec (Lengyelország)
Feltétlenül kiemelendő a siófoki Marosi Gábor nagyszerű eredménye, aki legjobb somogyi versenyzőként az ötödik helyen végzett a Tihany Túra mezőnyében, és kevesebb, mint három perccel ért csak később célba a versenyen győzedelmeskedő Búr Zsolt mögött.
